1.Fejezet " A seggrészeg szerelmes pár"

Nagyon hideg van, mert decemberben jár már az idő. De bezzeg hó nincs. Sétálgatunk Min-nel este a városban. Úgy volt, hogy csajos napot tartunk, de kit láttak meg szemeim. Mára már franc tudja hanyadszor.

- Min! - kiabál át nekünk a kocsi út másik széléről, Jimin. Aijh...Jimin, Min barátja. Minden nap csak azt hallom, hogy " Jaj, de szeretlek ". Még ha nem sejpítenének. De lehet, hogy ez csak azért idegesít, mert nekem még soha nem volt barátom. 

Jimin átjön és Min pedig azonnal a nyakába ugrik. És nem marad el a szokásos nyalakodás. 

- Ja igen. Jimin! Ő itt a húgom Yoon. 

- Szia. - köszönök. 

- Szia! Ő itt pedig az én haverom JungKook. Egy bandában zenélünk. - kezdi.

- Öm...Sziasztok! - köszön. Mi is visszaköszöntünk. 

- És? Hová mentek? - kérdi Jimin. 

- Egy kis csajos napot tartottunk. - mondom. 

- Hogy hogy csak tartottatok? - néz rám meglepődve JungKook. 

- Szerinted? 

- Ja értem...

- Yoon! Mi lenne, ha Jimin és JungKook is velünk tartanának? 

- Nem! Nem akarok még egy pasis-csajos estét tartani! Főleg nem úgy, mint múltkor! 

- Miért? Mi volt múltkor? 

- Most kezdjek bele? Hát...Először is ott kezdjük, hogy bele ültél Jimin ölébe és nyaltátok, faltátok egymást! Másodszor meg ezek a beszédek, hogy " Jaj...Jimin...! Mi lenne, ha ma este nálunk aludnál...? " Tudod mennyire idegesít? - erre Jungkook kuncogni kezdett. - Hát, de most nem? - nézek rá és mosolygok azon, amilyen jót kuncog. 

- De igaz. Most képzeld el. " Ugyulu bugyulu...De cuki vagy Min. " - erre lekezdtem nevetni. 

- U-u-ugyuli bugyulu....- már a földön fetrengtem JungKook-kal  együtt...és szó szerint.  

- Hát úgy látszik ti ketten remekül ellesztek. - kezdi Jimin. És elindultak Min-nel. Jungkook felsegít a földről és mi is elindulunk utánuk. 

- Szóval...Yoon. Mm....

- Igen...? 

- Nem tudok miről beszélgetni veled. Mit szeretsz? 

- Mit szeretek csinálni? Öm...Táncolni, énekelni, kosarazni, zongorázni stb....

- Úh...Halljuk már, hogy énekelsz! 

- Nem akarod te azt hallani! 

- De igen! Na! Énekelj! 

- De én nem tudok...! Kérlek hagyjuk már ezt...! 

- Jól van. Akkor hagyjuk. 

Bementünk egy bulizós helyre. Nem sok kedvem volt sok hülye gyerek, bulizó kis bunkó parasztok között lenni. Ezért hamar ki is jöttem. Vártam őket az ajtó előtt vajon mikor jönnek ki. 

- Szia, cica! Nem akarsz bejönni és rázni a hátsódat, mint minden kurva? - jön oda hozzám egy kb. 17 éves hülye gyerek. 

- Öm...Mit mondtál? Mi vagyok? 

- Hát kurva vagy, nem? Egy jó kis kurva, akit nem érdekli, hogy merről vagy kitől kapja csak jó keményen. - erre akkorát behúztam a gyereknek, hogy hátra esett és fogta az orrát, amiből ömlött a vér. 

- Ezt jól jegyezd meg kis fiam! Egy 16 éves lány, nem lehet kurva, ha még soha nem volt barátja, jó?! - erre számhoz kaptam. 

- Heh? Te még szűz vagy?! 

- Persze te vak barom! - " eijh...már megint mit mondtam ".  Ekkor éreztem, hogy valaki megfogja a csuklóm és futásba eredve, rohan el velem. - Jungkook te mi a jó istent csinálsz?! 

- Sh....Maradj csendben és gyere! - húz magával tovább. - Siess már! 

Én szedtem a lábam, ahogy bírtam. Végül lassít és már csak sétálunk.
- És most akkor jön az, hogy "Miért?" - macska körmözve.
- Miért? Baj? Baj, hogy megmentettelek?
- Őh...Nem...De, hogy-hogy te pont ott voltál? Min szokott érdeklődni, így utánam, ha nem lát.
- Én...Őh...Csak friss levegőre vágytam. Ezért van az, hogy én jelentem meg ott.

- Jáh...Értem...Biztos.
- Mit akarsz csinálni? - kérdez rá.
- Am...Nem tudom. Hidegben nem tudok gondolkozni! Lefagytam.
- Fázol? - néz rám aggódó arccal.
- Egy kicsit. De nem vészes.
- Haza akarsz menni? - kérdi.
- Hát...Te akarsz? Csak mert nem akarlak itt hagyni egyedül.
- Akarod, hogy haza kísérjelek?
- Ugyan. Nem kell! Egyedül is hazatalálok. - mosolygok rá.
- De én ragaszkodok hozzá. - húzza félmosolyra ajkait.
- Nekem mindegy.
Elindultunk haza felé. Közben megcsörren a telefonom. Felveszem.
- Óh, szia Min! Hol vagy?
-" Szia, hát te ki vagy?"
- Min! Ne mond, hogy már megint seggrészegre ittad magad!
-" Na ide figyelj kis anyám!"
- Min! Add oda Jiminnek!
- " Kinek?"
- Annak a fiúnak, aki ott áll melletted!
-"Oké..."
- Jimin?
- "Igen, cica?" - "cica?! Ez is seggrészeg! Hát nem igaz!"
- Hol vagytok?
- Asszem nálatok...- mondja, de hangján azt hallom, hogy majd beájul.
- Jó, rohanunk. - és leraktam. Majd JungKook felé fordultam.- A seggrészeg szerelmes pár!- mondom és hazafutottunk. - Min! Min! - odaértünk. Gyorsan kinyitottam az ajtót. Még jó, hogy anyuék nincsenek itthon, mert kinyírnának minket. Hála istennek, egy egész héten miénk a ház.
Bemegyünk és leültetjük őket az ágyra.
- Most mi a francot csináljak?! Ha így hazaviszem Jimin-t, akkor hatalmas bajba kerülünk.
- Nyugi, JungKook! Semmi nem lesz, jó?! Majd itt alszik Jimin.
- Csak, hogy én nélküle nem mehetek haza.
- Akkor itt maradsz te is! Nincs jobb ötletem!
- Nem baj. Akkor itt maradunk, de nem lesz belőle baj?
- Dehogy! Szüleink nincsenek itthon. Úgyhogy nem lesz baj.
- Biztos? - erre csak bólogatok.
- Gyere Min, megengedem a vizet, te meg fürödj meg, jó? - és kimegyünk.